Munka az elrendezésblokkokkal és nézetablakokkal

Bevezetés

Ez az oktatóanyag bemutat egy fejlett koncepciót a QCAD-ben rajzok nyomtatásához egy elrendezés létrehozásával. Az elrendezés a rajz részeinek elrendezése, amelyet egy rajzkeret és esetleg más elemek kísérnek. Az elrendezés azt mutatja, hogyan lesz a rajz kinyomtatva.

Előkészítés

Amikor elrendezésekkel dolgozik, győződjön meg róla, hogy a blokklista látható. A blokklista a rajz összes blokkját mutatja, beleértve a modelltér blokkot és az elrendezésblokkokat. Használja a Nézet > Blokklista menüpontot a blokklista megjelenítéséhez.

Modelltér és elrendezésblokkok

Amikor új rajzot kezd a QCAD-ben, megjelenik a modelltér (más néven “modell” vagy “rajzmodell”). Ez egy speciális blokk, amely a fő rajzot valós méretben (1:1) tartalmazza. Más szóval itt hozza létre a rajz geometriáját.

Az elrendezés (más néven “elrendezésblokk” vagy “papírtér”) egy másik speciális blokktípus, amelyet általában egy rajz vagy a rajz részeinek nyomtatására használnak. Az elrendezés a rajz egy vagy több részét mutatja, gyakran egy rajzkerettel és rajzfejléccel kísérve. A rajz minden része megjeleníthető egy kiválasztott léptékben és szögben.

Vegye figyelembe a “flange.dxf” példát, amely a QCAD minden telepítésével együtt jár. Amikor megnyitja a rajzot a QCAD-ben, láthatja a modellteret, ahol az összes geometria valós méretben jön létre. A geometria jellemzően bármilyen olyan módon van elrendezve, amely éppen kényelmes volt a megszerkesztéséhez. Általában nem úgy van elrendezve, ahogyan a rajzot ki kell nyomtatni.

Ha átvált az első elrendezésre (a blokklistában “Layout (*Paper_Space)” néven felsorolva), láthatja, hogy ugyanaz a rajz át lett rendezve, egy keret került hozzáadásra, és a rajz egy részlete más léptékben látható:

Ezen a ponton fontos megérteni, hogy ez még mindig ugyanaz a rajz. A narancssárga, szaggatott keretek belsejében megjelenített objektumok nem lettek másolva vagy méretezve, és amikor a rajzmodell bármikor megváltozik, az elrendezés azonnal tükrözi ezeket a változásokat. Egy elrendezésblokk bármilyen saját rajzelemet is tartalmazhat, de általában egy rajzkeretet és egy rajzfejlécet vagy jelmagyarázatot tartalmaz. Ezenkívül egy elrendezés általában nézetablakokat tartalmaz. Ezek a fentebb látható narancssárga, szaggatott téglalapok.

Nézetablakok

A fenti elrendezésben szaggatott narancssárga kerettel rendelkező téglalap alakú területeket nézetablakoknak nevezzük. Egy nézetablak leírható a rajzmodellre néző ablakként. A rajzmodell egy részét mutatja egy elrendezésben. Egy nézetablakra úgy is gondolhat, mint egy speciális blokkhivatkozásra, amely mindig a modelltér blokkra hivatkozik, és egy adott méretre van levágva.

Nézetablakok és rétegek

Mint minden más entitás, minden nézetablak egy rétegen helyezkedik el. A réteg szabályozza a nézetablak téglalapjának megjelenését (példánkban narancssárga és szaggatott). A réteg szabályozza a nézetablak keretének láthatóságát is. A nézetablakokat tartalmazó réteg kikapcsolható a téglalap alakú nézetablak-keretek elrejtéséhez. A nézetablakokat tartalmazó réteget általában nem nyomtathatóvá is teszik, ami azt jelenti, hogy a téglalap alakú nézetablak-keretek nem kerülnek kinyomtatásra. Vegye figyelembe, hogy a réteg nem szabályozza a nézetablak tartalmának láthatóságát. Egy nézetablak tartalma elrejthető a speciális “On” nézetablak-tulajdonság használatával.

Nézetablakok és sokszorosítás

A példánkban látható B 1 részlet kétszer jelenik meg az elrendezésben: egyszer a bal oldali áttekintésben, és újra, nagyobb léptékben a jobb oldalon. Azonban nincs adatduplikálás. Ugyanaz az adat kétszer jelenik meg, két különböző nézetablakon keresztül két különböző léptékben.

Elrendezések létrehozása

Minden új rajznak automatikusan van egy elrendezésblokkja. Új elrendezésblokkok szükség szerint hozzáadhatók a Blokk > Elrendezésblokk hozzáadása menüponttal.

Nézetablakok létrehozása

Nézetablakok a Rajz > Nézetablak > Nézetablak hozzáadása menüponttal hozhatók létre.

Nézetablakok beállítása

Mint más entitások, a nézetablakok kijelölhetők rájuk kattintva. Egy kijelölt nézetablak referenciapontokat mutat a sarkokban, amelyek a nézetablak méretének beállítására használhatók. A nézetablak közepén lévő referenciapont a nézetablak elrendezésen belüli mozgatására használható.

Van egy másik referenciapont a középpont felett. Ez a referenciapont a nézetablak tartalmának a nézetablakon belüli mozgatására használható. Ezt a referenciapontot húzhatja és ejtheti a nézetablakon belüli pásztázáshoz.